Október végén, november elején szinte tele van a Facebook az
egyre divatosabb halloweeni jókívánságokkal.
Ám az sem ritka, hogy a magyar hagyományok hívei kikelnek
ezek ellen, mondván nekünk is van saját ünnepünk: a mindenszentek és halottak
napja.
Kevesen gondolnátok, de a nálunk csak pár éve divatos
halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott
halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhain-ra vezethető
vissza.
Az ünnepek eredete
A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél
Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és
május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség
istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak
szellemeit.
A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák
alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak.
November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket
gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.
Keresztény megemlékezés a halottakról
Amikor a kereszténység terjedni kezdett, érdekes módon nem
tiltották be ezeket a pogány ünnepeket. A korai keresztények lehetőség szerint
igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentek
ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény
ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az
egyház. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították.
Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek
emléknapja, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az
ezt követő halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a
tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A halottak napja fokozatosan vált egyházi
ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
Mindenszentekhez és halottak napjához kötődő népszokások
Sok európai országban, így Magyarországon is az emberek
ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik
sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. Mivel a krizantém
ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal
szokták díszíteni a sírokat.
E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult
lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben
és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy
tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt
ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát
gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.
Pogány kísértetek, töklámpások
A kereszténység terjedésével azonban nem merültek feledésbe
a régi pogány hagyományok sem, az évek során pedig e szokások összevegyültek. A
mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a halloween, ami az angol
„All Hallows Eve”, azaz "mindenszentek előestéje" kifejezés
rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el,
de mára már szinte az egész világot meghódította.
Halloweeni hagyományok
Ezen az estén a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a
szomszédságot, ahol a Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! - kiáltással
édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket.
A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a
határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó
szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat
faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek.
Honnan ered a töklámpás?
A töklámpás eredete egy régi ír mondából származik, amiben
Lámpás Jacknek (angolul: Jack O’Lantern) egy részeges, ám csalafinta naplopónak
sikerült rászednie az ördögöt. A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy
soha sem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem
engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni,
így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és
egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők
világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda
szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.
Ezek tehát a halottakra való emlékezés ünnepei. Amit
láthatjátok, mind egy ősi ünnepből származik. A halloween, mindenszentek és
halottak napja szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő ünnepek. Mindhármat
különböző, egymás utáni napon tartják, ezért nincs ok vitára, mindhárom ünnep
elférhet a naptáratokban.
Október 31. - Halloween
November 1. - Mindenszentek
November 2. - Halottak napja
Forrás: wikipédia
Megjegyzések